2017. július

A PX113 ismét bizonyított!

Elérkezett az igazság pillanata!

Minden gazda várakozással tekint a betakarítás elé, különösen így van ez a repcetermesztők körében is, hiszen az utolsó pillanatban is jöhet egy vihar, egy jégverés, ami a legígéretesebb termést is tönkre- teheti. Már pedig ez a termés ígéretesnek látszik!

Mint a korábbi információnál említettem, PX113 Pioneer MAXIMUS® repcehibridet termeltem közel 40 hektáron. (DuPont Pioneer hírlevél – 2017-májusi szám)
2017.07.13-án megkezdtük a terület betakarítását. A betakarítási eredmény a várakozásaimnak megfelelően alakult. A 2017-es extrém időjárási viszonyok mellett hektáronként 4,87 tonna 7%-os nedvességtartalmú termést takarítottam be. A terület nem volt lombtalanítva és „ragasztózva”, ennek ellenére nagyon alacsony vízzel lehetett aratni. Nagyon fontos a hibrid a jó kórtani tulajdonsága mellett, hogy jó kipergés ellenállósággal és jó állóképeséggel rendelkezik. A Pioneer  MAXIMUS® repcehibridekre jellemzően kiegyenlített növényállományt nevel, jól kompenzálja a ritkább térállást is és könnyen aratható.

A PX113 Pioneer MAXIMUS® repcehibrid két eltérő évjáratban is bizonyított nálam.
Csak ajánlani tudom a repcetermelőknek!

LEMPERT LÁSZLÓ
Családi gazdálkodó
Kétegyháza

aasdasd

 

https://www.pioneer.com/web/site/hungary/products/canola/

Termelői vélemény

PIONEER REPCEHIBRIDEK A TERMELŐK SZEMÉVEL

PX113
“8 éve állítunk be Portfólió Farm kísérletet a Pioneer részére, így naponta módunkban áll a cég valamennyi termékét megfigyelni, tesztelni. A tavalyi repce STT sorban kimagasló eredményt mutatott a Pioneer MAXIMUS® repcehibrid, a PX113. Megdőlés nem volt a táblában, kórtani és agronómia tulajdonságai alapján pont olyan, amilyen a termelők vágya. Sokat tud teremni kis kockázattal. Idén is nagyon ígéretes ez a hibrid, így azt is megállapíthatjuk, hogy az évjáratok közti ingás nem jellemző rá.”

DR. VASS KATALIN ZSÓFIA
Ügyvezető, Mezővas Kft.
Bárdudvarnok

 

“Termelésirányítóként az egyik legfontosabb feladatom a gazdaság jövedelmezőségének fokozása. A hatékonyság növelésének egyik alapköve az új fejlesztések kipróbálása. Az évről évre beállított kísérletek eredményeinek értékelése feltárja előttem az olyan kivételes repce hibridek profit meghatározó előnyeit, mint amit a Pioneer PX113-nál tapasztaltam! A PX113 hibridet a DuPont Pioneer Portfólió Farmon láttam, mint új generációs repce hibridet. Évek óta vetünk Pioneer MAXIMUS® repcehibrideket, minden évben jó terméseredményekkel. A Pioneer MAXIMUS® repcehibridek tökéletesen alkalmazkodnak az általunk alkalmazott nagyüzemi technológiához. Számunkra fontos előnyük, hogy a hibridek növényvédelmi munkálatai és betakarításuk gyorsabb és gazdaságosabb. A kísérletekben láttuk az új PX113-as hibridet, melynek állóképessége, kórtani tulajdonságai, valamint termőképessége meggyőzött minket.”

IFJ. FARKAS ANDRÁS
Termelésirányító, Agroprodukt Kft.
Jánoshalma

Az új rekordtermő-PT271

PT271 – az új rekordtermő hagyományos, magas repcehibridünk

 

Az alábbi repcés cikk apropóját az adta, hogy betakarításra került a repce demó kísérleteink zöme, melyek adatainak feldolgozása után láthatóvá váltak a hibridjeink idei teljesítményei, egymáshoz képesti pozíciói.

A Pioneer az elmúlt évtizedben főként a MAXIMUS® hibridkörbe tartozó repcékkel vívott ki hírnevet és lett a hazai piacon is az egyik meghatározó nemesítő vállalata. A DuPont Pioneer termékfejlesztése európai léptékben nézve legalább ekkora vagy még nagyobb intenzitással folyik a magas repcék tekintetében is. Az elmúlt időszakban sorra jöttek az újabb magas hibridjeink, mindig egy kicsit hozzátéve a teljesítményhez, terméspotenciálhoz. Teljesség nélkül néhány nagy nevű hibrid a sorban: PR46W14, PR46W21, PT248.

Az új magas hibridünk –  a PT271 – híre már megelőzte idei bevezetését. Az elmúlt évek nemesítői és termékfejlesztési parcelláin ugyanis rendre felülmúlt minden más ott elvetett repcét, ezért is vártuk, hogy kínálatunk része lehessen. A nagyüzemi, nagyparcellás kísérleteinkben a betakarítási eredményei hozták is a tőle várt teljesítményt: a kísérleteinkben elvetett minden hibridet megelőzve abszolút első helyezett lett idén!

 

pt271

 

A 2017. július 15-ig betakarított 20 értékelhető kísérletünk átlagában az élen végző PT271 ráadásul a 20 helyszínen 8 alkalommal volt győztes, ezzel a legtöbb első helyezés is hozzá fűződik.

A kísérleti átlagot 7%-kal múlta felűl, ami talán még nem is fordult elő korábban egy új hibridünk esetében sem. A PT271 középkései érésidőbe tartozik és zöldszáron érő tulajdonsággal rendelkezik. Kimagasló kipergés ellenállósága is a zöldszáron érésből következik. A hibrid megdőlésre nem hajlamos, mindig jól vizsgázott a szélviharoknak kitett helyszíneken. Olajtermése is kifejezetten magas, a korábbi vizsgálatok szerint az egyik legmagasabb olajtartalmat hozta. Jelenleg a mintáink feldolgozása folyik, rövidesen tudjuk majd közölni az idei olajtartalmakat is.

Összefoglalás képpen a termelőink felé azt szeretném továbbítani, hogy a PT271 egy kivételesen nagy termőképességű, jó agronómiai tulajdonságokkal rendelkező új repce hibrid. Személy szerint mérföldkőként tekintek rá, mert határozott előrelépés a magas hagyományos repcéink történetében!

Jól választ és nem fog csalódni benne az, aki e mellett dönt!

 

Fábián László
Termékmenedzser

 

https://www.pioneer.com/web/site/hungary/products/canola/

Látogatóban Dr. Vörös Géza kukoricabogár szakértőnél

Látogatóban Dr. Vörös Gézánál, hazánk egyik legrégebbi kukoricabogár szakértőjénél

 

Dr. Vörös Gézával már régi a szakmai kapcsolatunk. A kukoricabogár magyarországi megjelenésétől kezdve az országban egyedülálló kísérleteket állít be, hogy jobban megismerjük a kártevőt és megtaláljuk a legjobb technológiát a védekezésre. A Pioneer-rel való együttműködés, a 2000-es évek első felétől tart, ekkor több éves kísérlet sorozatban kerestük közösen a védekezéshez a legjobb megoldásokat. Géza azóta is a kukoricabogár első számú szakértőjének számít hazánkban. Precíz, pontos kísérletei hosszú évek óta szolgálják e kártevő elleni védekezés finomra hangolását. Megállapításai, következtetései nagyban segítik a növényvédőszer-forgalmazókat, nemesítőket, de elsősorban inkább a kukorica termelőket, hogy mindig naprakészen legyenek a leghatékonyabb megoldásokat illetően.

Július első dekádjában kerestem fel, hogy érdeklődjek nála az idei év tapasztalatairól. Géza készségesen állt rendelkezésre és az alábbiakban osztaná meg tapasztalatait, tanácsait:

Az amerikai kukoricabogár több, mint 20 éve van jelen Magyarországon. Tolna megyében 1997-ben találtuk meg az első példányokat. Az egész országban kolonizálódott, így minden évben számíthatunk a kártételére. Elsősorban a monokultúrás kukoricában okozhat súlyos kárt a megjelenése.

Diabroticaimago2amerikai kukoricabogar

Azonban meg kell jegyezni, hogy az idei évben sok jelzés érkezett a vetésváltásos kukoricában, a lárvák gyökeren való tömeges előfordulására. Ez abból adódhat, hogy a kalászosok tarlóján sokan használják a zöldítés során előírt másodvetéseket. Ilyen például az olajretek, amelynek a virága vonzza a kifejlett példányokat, ugyanis az akkor már elszáradt kukoricából átvándorolnak a még zöld, finom pollent adó virágzatokra. Itt pedig többször is megtörténhet a párzás-tojásrakás az ősz folyamán. Olajretken találtunk már petéző nőstényt október 20-án is. Ezekből a tojásokból kukorica utóvetemény esetén nagy számú lárva kelhet ki a földben, ezzel meglepetést okozva a termelőknek, hiszen nem gondolnak erre valamint nem is használtak talajfertőtlenítőt, így a kukoricája gyökerét alaposan megrágják a lárvák. Számos ilyen panasz érkezett hozzánk, ezért tudva a zöldítés térhódítását. Erre a körülményre alaposan felhívnám a termelők figyelmét!

A védekezést tekintve a cél az, hogy igyekezzünk a kifejlett bogarakat távol tartani a növényektől. A kukoricában is igaz ez, mert a talajfertőtlenítő készítmények hatékonysága sajnos fokozatosan csökken. A hosszú évek során alkalmazott ugyanaz a hatóanyag előbb-utóbb rezisztencia kialakulásához vezet. A kellően előkészített talajban ne vessünk túl korán! A nem túl korán vetett kukorica esetén, az előírtnak megfelelő dózisú talajfertőtlenítő, az idén még megfelelő hatékonyságúnak mutatkozott. Ezt kísérleteink is igazolják, mert a gazdasági kár szintje alatt tudja tartani a lárva rágásából eredő kártételt. Azonban már látszik, hogy ez a védelem gyengül, mert amíg régebben 2,6-2,7 Iowa skála szerinti kártételek voltak, addig ma már 3 körül vagyunk a teflutrin talajfertőtlenítő alkalmazása esetén.

Ahogy az előbb ki is hangsúlyoztam, a kártétel mértéke attól is függ, hogy mikor vetik el a kukoricát. Mi is az összefüggés? Mivel vetéssel egy menetben adjuk ki a talajfertőtlenítőt, mely április közepe előtt van, akkor már több, mint egy hónap lesz a várható lárvakelésig. A lárvakelés időpontja idén május 27-én volt az aktív hőösszegszámítás szerint. Tehát, korai vetés esetén a lárva- kelésig eltelt másfél-két hónap már túl sok, így a hatékonyság legyengül és nem érvényesül a talajfertőtlenítő készítmény védő hatása. Azért indokolt a két hónap, mert – az első lárvakelés május 27-én volt – a lárvák zöme és a gyökéren való károsítás fő időpontja június első fele. Így, aki április első felében vetett, az biztosan tapasztal gyökérkártételt, ugyanis két hónapon keresztül nem fog tartani a talajfertőtlenítő szer megfelelő hatása! Ilyen esetben természetesen ne a szert szidalmazzuk, hiszen az ok, a túl korai vetés. A szer lebomlása ugyanis ilyen időtávlatban már elkerülhetetlenül megindul. Aki azonban nem sietett és optimális időpontban vetett – mi például április 18-án vetettük a kísérleteinket – azoknál a kijuttatott hatóanyag megfelelően működött, mint ahogyan a mi kísérleteinkben is. Tudom, hogy a korai vetéssel a virágzást előre hozhatjuk és elkerülhetjük a légköri aszályt, de itt mérlegelnünk kell. Korai vetés esetén a szer biztos, hogy jelentősen veszít a hatékonyságából, a légköri aszály kialakulásának ideje viszont változó és bizonytalan. Akár csapadékos, akár aszályos körülmények vannak, a talajfertőtlenítő készítmények hatástartalma 6 hétre tehető. Amennyiben ebből az időszakból kicsúszunk, akkor a kikelő lárvák hatását vesztett szerrel fognak találkozni, ami miatt a lárvákpusztulásuk kétségessé válik.

diabrotica larvae

Idén száraz volt a május, de ezt is kibírták a lárvák.  Meg kell jegyezni, hogy a szárazságban jóval nagyobb a mortalitásuk (irodalom szerint). A tavaly ősszel lerakott nagy számú tojás miatt, sajnos a májusi szárazság okozta mortalitás erősségét nem éreztük. Tehát idén, jelentősnek mondható a lárvakártétel, mely a kísérleteinkben is látszott. A kontroll parcellákon 6-10 db lárvát számoltunk növényenként, 8 lárva már elég ahhoz, hogy egy kukoricát teljesen tönkre tegyen. A gyökérrágott kukoricáknál ezután kialakul a lúdnyak tünet, hiszen a dőlés után a következő izesülésnél ismét le tud gyökerezni és így próbál a növény kiegyenesedni. Idén számos ilyen kukoricát lehet látni. A nyári viharok okozta dőléseknél fontos lehet megkülönböztetni a lárva kártétel miatti dőlést, illetve a genetikai okokra visszavezethető gyenge gyökérrendszer miatti dőléseket. A földből kiásott gyökerek vizsgálata során fontos, hogy a metodika szerint járjunk el, azaz „fehérre” kell mosni a gyökereket, mert a szennyeződéstől nem fogjuk látni a rágás okozta tüneteket.

symptoms of diabrotica larvae

Május 27-én megtörtént a lárvakelés. Ezt követően nagyjából 4 hétre van szükség, hogy az imágók megjelenjenek. Idén ez lerövidült, mert meleg volt az idő, így 24-25 nap elég volt a lárvák kifejlődéséhez és az imágók megjelenéséhez. Ebben persze benne van a bábállapot is, ami 4-5 nap. Az első imágókat június 22-én figyeltük meg a tabódszerdahelyi kísérleteinkben. Nem csapdában észleltük őket először, hanem a talajban az ásás során. Ekkor a már kifejlődött, de még nem kirepülő bogarak a talaj felszínére igyekeztek. A csapda általában 1-2 nappal később jelzi a megjelenést.

A bogarak egyedszáma néhány nap múlva tömegessé válik. A védekezést tekintve most lenne a megfelelő időpont, azaz július első dekádja. Aki jövőre is kukoricát akar vetni, annak célszerű ezt a védekezést beiktatni. Nagyon jó készítmények vannak: neonikotinoidok, kitinszintézis-gátlók, azonban a piretroidokat ide nem javaslom!

A július első dekádjában való védekezést esetleg lehet kombinálni más kártevők ellen is. Jelen pillanatban július 7-ét írunk, ilyenkor a kukoricamoly L3-L4 állapotban van és a címerben való berágás után megy lefelé a szárban. Ennél fogva a moly elleni védekezés hatástalan, mert nincs elérhető helyen, s nincs sebezhető állapotban.

A gyapottok-bagolylepkét is érdemes figyelni, ilyenkor már mindenféle fejlődési alak előfordulhat. Májusban migrációs törzsek (vándorlepke) jönnek fel délről; régi megfigyelés, hogy elég egy hét aszály Magyarországon és máris itt a gyapottok-bagolylepke. Ezek utódai pedig létrehozzák a hazai utódnemzedékeket.

Helicoverpa larva

Visszatérve a kukoricabogár imágóra, hibrid és csemege kukorica esetén növényenként 1 db imágó megjelenése esetén már védekezni szükséges. Takarmány kukorica esetében növényenként 4 db imágó jelenti a védekezési küszöböt, e felett viszont kifejezetten ajánlott a védekezés. Az egyedszám megállapításához türelem kell, nem lehet 5 perc alatt meggyőződni a bogarak előfordulásáról. Lehetőleg a reggeli órákban menjünk be a kukoricatáblába és óvatosan közlekedve alaposan nézzük át az állományt. Az imágók a meleg napszakokban elbújnak, ezért nehezebb a pontos egyedszám megállapítása. Károsítása elsősorban abból áll, hogy a bibét megrágja, de a csövekbe, a csuhélevelek alá is bemászik és ott a rágásával a gombáknak is utat nyit.

A gomba okozta csőfertőzések előidézésében a kukoricabogár egyébként csak a harmadik a sorban. Ebből a szempontból fontosabb a kukoricamoly, de még inkább a gyapottok-bagolylepke. A gyapottok-bagolylepke rágásnyoma, ürüléke és rágcsáléka kitűnő táptalaj a gombák felszaporodásának. Esős nyár  a fuzárium fajoknak, míg forró időszak  az Aspergillus flavusnak kedvez, utóbbi az aflatoxint termeli.

larva of Helicoverpa a.

A gyapottok-bagolylepke ellen akkor kell védekezni, amikor a pete ott van a bibeszálon. Általában a bibeszálra teszi petéit. Amikor a peték füstszínűre sötétednek, legkésőbb akkor kell elvégezni a védekezést. Itt elsősorban a kitin-szintézis gátlókat ajánlom, piretroidokat itt is felejtsük el. Érdemes egy hosszabb hatástartalmú szert választani.

A második védekezést a kukoricabogár imágói ellen akkor javaslom, amikor peteérett nőstények vannak, ez pedig augusztus első fele. Legegyszerűbb meggyőződni erről, ha a nőstények potrohát megnyomva láthatóvá válnak a tojások. A nőstények potroha nagyobb és a szárnyfedelük csíkos, míg a hímek sárga-feketék. Itt is a reggeli órákban végezzük a megfigyelést, mert akkor könnyebb megtalálni és megfogni őket.

A kukoricabogár elleni védekezést tehát két időpontra öszpontosítsuk. Első a július első fele, amikor a tömeges imágó megjelenés megtörténik. Ezzel a védekezéssel a főként bibeszál rágás okozta kártételt tudjuk mérsékelni, ennélfogva termést tudunk megmenteni. Szakirodalmi adatok alapján akár 10-15 % termést is meg tudunk menteni egy ilyen védekezéssel.

A második védekezés időpontja augusztus első fele, ezzel a védekezéssel a következő évi lárva- kártételt tudjuk mérsékelni, illetve a talajfertőtlenítő szer hatását tudjuk segíteni.

Lehet, hogy meredeknek hangzik, de úgy gondolom, hogy amennyiben mindkét alkalommal az optimális időpontban védekezünk az imágók ellen, akkor a következő évben akár a talajfertőtlenítőt is el tudjuk hagyni, mert ekkor már nagyon kevés tojás lesz a talajban. És itt jön be egy fontos téma; ez pedig a téli, talajból történő tojásvizsgálat kimosással. Ez a vizsgálat megmutatná, hogy mennyi van benne, de sajnos erre nincs már élő munkaerő, aki ezt  elvégezné.  A tojásvizsgálat eredménye alapján biztosan eldönthető, hogy a talajfertőtlenítés elhagyható-e?

Az egyéb talajlakó kártevőket érintve megemlíthetem, hogy idén a drótférgekkel volt probléma. Ugyanis, amikor csapadékos év van, akkor a következő évben mindig számíthatunk komolyabb drótféreg fertőzésre. A drótférgek, a pattanóbogarak lárvái, melynek imágói a gyomnövények virágporával táplálkoznak. Amikor csapadékosabb az idő, akkor a gyomborítottság is nagyobb, jobb a virágpor minősége. A kedvezőbb mikroklimatikus tényezőket keresik, így a nedvesebb helyeket keresve lepetéznek. Többnyire inkább a kigyomosodott gabonatarló kedvezőbb számukra, ezért inkább vetésváltású kukoricában lehet nagyobb kártételre számítani. Mivel 2-4 évig fejlődnek, ezért biztosan belekerül a táblába valamelyik évben.

A drótféreg előrejelzése könnyebb, mint a kukoricabogár lárváé, erre a búzacsomós csalogató módszer  kiváló lehetőség, hogy megállapítsuk a tábla fertőzöttségét. Lényege, hogy egy maréknyi búzát tegyünk le egy ásónyomba, a tarlóra még vetés előtt,  majd két hét múlva ásóval alányúlva meg tudjuk nézni, hogy van e alatta drótféreg. Ezt persze több helyen is meg kell nézni. Ha találunk lárvát, akkor érdemes talajfertőtlenítőt alkalmazni.

A kukorica legveszélyesebb kártevőit számba vettük. Összegzésként legyen az a mottóm, hogy a vetésváltást alkalmazó kukoricatermelők se aludjanak nyugodtan a gyökérkártételt illetőleg! Ne a lárvára, hanem az imágókra összpontosítsanak. Az imágók ellen nagyon jó hatékonysággal, látványosan lehet védekezni. 20 évvel ezelőtt is az imágók elleni védekezéssel indítottuk a technológiát és most is ezt tartom fontosnak!

Nagyon szépen köszönjük Dr. Vörös Gézának a tanácsokat és tapasztalatokat, ismét sokat tanultunk tőle!

 

Lejegyezte:
Fábián László
termékmenedzser

Technológia és a hibridek

A technológia és a hibridek minőségi jellemzői, melyek megteremtik a különbséget a magas és a nagyon magas repcetermés között

 

Cikkünk kollégánk – Jakubec Marek – szlovákiai tapasztalatai és cikkének felhasználása alapján készült.

A DuPont Pioneer a 2017/2018-as szezonban a repcehibridek új generációját kínálja a termelőknek, nagyobb termőképességgel, jobb  kipergés ellenállósággal valamint a tisztább termőföldért.

 

Önbeporzó hibridek

A repcenövényeknél megállapításra került, hogy a termésnövekedés nagyban függ a hibrid önbeporzó képességétől. A repcénél mindkét módon párhuzamosan folyik a beporzás, azaz az önbeporzás (80%) és a rovarok általi beporzás (20%). A rovarirtó szerekkel való ismétlődő, vagy sok esetben rosszul végzett kezelés negatívan hat a porzó rovarokra. Ezért az erősen önbeporzó hibridek használata növeli a terméshozamot. A DuPont Pioneer kínálata épp ilyen hibrideket tartalmaz (virágok kiváló termékenysége = sok mag a becőkben).

 

Tolerancia a szárazsággal szemben

A vegetációs időszakot érintő csapadék mennyisége és eloszlása némely esetben a termelők számára nem biztosítja a lehetőséget, hogy németországi vagy csehországi társaikkal azonos repcetermést érjenek el. Ez az oka annak, hogy a termelőknek olyan hibrideket kell használni, amelyek széles alkalmazkodóképességgel, valamint plasztikusabb tulajdonságokkal rendelkeznek azért, hogy genetikailag adott terméshozamuk különböző éghajlati viszonyok mellett is megvalósuljon. Hiszen épp az újítás a legnagyobb hajtóereje a repce évenkénti termelésnövekedésének és a nagyobb terméshozamnak. Már szinte semmi sem maradt a klasszikus termelési technológiából. Sok termelési technológia és konkurenciaképességük pár év alatt elévült. Új szabály van érvényben: „Az új hibridek számára – új technológia.”

 

Hol is tart most a repce?

Az új hibridek genetikai alapja a termésben évente átlagosan körülbelül 30 kg/ha növekedést hoz. Persze ez csak a sokéves átlag, hiszen mindig jönnek olyan korszakos hibridek melyek terméselőnye annél jóval nagyobb az átlaghoz képest. Ez nagy siker, ami olyan termesztési technológiákat igényel, melyek lépést tudnak tartani a genetika új lehetőségeinek tempójával. A CETIOM (Olajnövények Kutatási és Fejlesztési Központja Franciaországban) 1992- es ajánlása a repce aratásának időzítésére, a magok nedvességtartalmának 12% alá esésének idejére szólt. Aztán 2007-es ajánlás a betakarítás tervezett megkezdésére már úgy szólt, hogy amint a magok nedvességtartalma eléri a 15%-ot, ekkor azonban némely becő még mindig zöld lehet. A technológia új genetikai és technológiai folyamatokhoz való igazítása 2013-ban is folytatódott. A CETIOM (www.cetiom.sk) weboldalról és a „Perspectives agricoles” (401/2013. június) folyóiratból tudjuk, hogy a repce betakarítás helyes időpontjának megállapításakor a mag nedvességtartalmának megállapításán kívül fontos figyelembe venni a szár nedvességtartalmát is. Jelenleg a repcemagok 9%-os és a szár 15%- os nedvességtartama időpontját tartják a betakarítás optimális idejének (ezeknél az értékeknél minimális a veszteség). A genetika fejlődésére való tekintettel, a repcenövény a becők korai nyitódásával szembeni ellenállása az utóbbi évek folyamán jelentősen javult. Ezért nem szükséges megkezdeni az aratást a magok 15%-os nedvességtartalma idején, hanem várhatunk még a magok 9%-os nedvességtartalmáig.

A kipergés ellenálló hibridek esetében az érett becőkből való magszóródás okozta kár elhanyagolható, a vegetációs időszak normális lefolyása esetén 1-18 kg/ha.

 

A DuPont Pioneer újításai

A fent említett tulajdonságokkal rendelkezik a Pioneer új generációja: PX113, PT248 és az új PT271. Ezeknek a jó állóképességgel rendelkező hibrideknek a betakaríthatósága is sokkal jobb, a kombájnolás okozta mechanikus kiszóródás vesztesége is nagyon kicsi. A becők kipergéssel szembeni ellenállása nagyon különbözik az egyes fajtáknál és hibrideknél. A CETIOM által végzett számítások nagyon nagy eltéréseket mutatnak, a hibridek között akár 30-szoros különbség is adódott! A CETIOM szakemberei arra a következtetésre jutottak, hogy a szár nedvességtartalma befolyásolja a betakarítás folyamán keletkező veszteséget. A hibrideknél azonos mag-nedvességtartalom esetén különbözhet a turgor (a szár nedvességtartalma). Több oka is van, hogy miért. Például a hibridek minél toleránsabbak a feketerothadással szemben (nálunk a repcetermésben legnagyobb kárt okozó betegség), annál tovább tart a magok feltöltődése. Másodsorban, a vegetációs időszak végét érintő éghajlati anomáliákat nem számolva, a magok általában teljesen beérnek még a szár beérése előtt. A növény alsó részén elhelyezkedő becők állandóan zöldek és éretlenek, csakúgy mint a szár, mely szintén hosszabb ideig zöld. A vegetatív ciklus végén (közvetlenül az aratás előtt) a növényben aktív vízleadás megy végbe, melynek erőssége függ a helyszín feltételeitől és a környezet hőmérsékletétől. Az érés fentről lefelé zajlik, és a tőnél lévő becőknél végződik, majd a fő szárban zárul le. Valamennyi növény szárából a nedvesség egyenletes felszabadulása elősegíti a betakarítás időzítésének módosítását. A beérés egyenletessége csökkenti az éretlen magok mennyiségét és ezáltal a túlérett becőkből való magszóródást, amivel biztosítja a termelő számára a betakarításra helyesen előkészített hibridet. Az egyenletes érésre jó példa a PX113-as hibridünk! Továbbá az Rlm7 fóma rezisztenciáért felelős gén biztosítja a szár egységes beérését. Ezzel a génnel a PX113 és az új PT271-es hibridünk rendelkezik.További ok, amiért a Pioneer repcehibridek biztos helyet foglalnak el termelőinknél az az, hogy erősen ellenállóak a betegségekkel szemben, erős a gyökérrendszerük, ami életerősebb növényeket biztosít. Az idei év újdonsága a PT271 mely a mellett, hogy tartalmazza az Rlm7 gént rendkívül jó kipergés ellenállósággal és igen magas termőképességgel rendelkezik.

 

Az új PT271 Zalaegerszegen a Kampf Kft hibrid sorában. Nagy termés néz ki belőle…
Az új PT271 Zalaegerszegen a Kampf Kft hibrid sorában. Nagy termés néz ki belőle…

 

Pioneer MAXIMUS® hibridek

A MAXIMUS® hibridek (PR44D06, PX113, PX111CL) csak a DuPont Pioneer által kerülnek piacra és jelentős előnyöket mutatnak a hagyományos fajtákkal szemben. Gyorsabb és olcsóbb betakarításuk egyben kisebb veszteséget okoz (jóval kisebb magszóródás). Esetükben nincs feltétlenül szükség őszi növekedés szabályozásra, köszönhetően vontatottabb őszi fejlődésüknek. Kissé alacsonyabb növénymagasságuk miatt könnyebbek a szántóföldi beavatkozások és permetezések elvégzése, a repce károsodása emiatt jóval kisebb mértékű. Nagyon jó a  szárazságtűrésük és télállóságuk. Az őszi levélrózsa jelentősen közel van a földhöz, magas a cukorkoncentráció és rendkívül robusztus, vastag a gyökérnyak. Az első számú Pioneer MAXIMUS® hibridünk jelenleg a PX113, melynek kitűnő a kipergéssel szembeni ellenállása, nagyon jó hidegtűrő és egészen magas a termőképessége.

 

Tiszta, gyommentes szántóföld

A Pioneer névhez méltóan a vetőmag vállalatok közül elsőként kezdtünk repce hibrideket kínálni a Clearfield® gyomírtási technológiában. Ez a technológia nagyobb rugalmasságot biztosít, ami az őszi permetezést és az optimális gyomirtást illeti (beleértve a hagyományos technológiával megoldhatatlan gyomirtást is), ami kedvezően tükröződik a növényállomány minőségén és a terméshozamon. A 2017/18-as szezonra a Clearfield®  gyomírtási technológiához három hibridet ajánlunk: a PT200CL-t, a PT228CL-t és az egyébként MAXIMUS® hibridkörbe tartozó PX111CL-t, mely egyesíti a két technológia előnyeit.

“Clearfield® repce videóhoz kattintson ide

 

Kiválló kipergés ellenállóság: a képen jól látható, hogy hol vannak azok a helyek ahol Pioneer repce hibridet vetettek. Ezek azok a területek ahol nincs árvakelés, mert csak egészen kis mértékű mag szóródás volt.
Kiválló kipergés ellenállóság: a képen jól látható, hogy hol vannak azok a helyek ahol Pioneer repce hibridet vetettek. Ezek azok a területek ahol nincs árvakelés, mert csak egészen kis mértékű mag szóródás volt.

A DuPont Pioneer® hibridek egyre nagyobb teret nyernek a gazdálkodók körében. Az évek során elért kitűnő eredményeik Közép- és Kelet-Európa vezető őszi repcehibridjei közé sorolta őket.

 

®, TM, SM a DuPont, Pioneer bejegyzett márkanevei vagy védjegyei. © 2017 PHII
Az egyedi Clearfield® logó és Clearfield® márkanév a BASF bejegyzett védjegyei.

 

Jakubec Marek
termékmenedzser
Szlovákia

 

Fábián László
termékmenedzser
Magyarország

 

 

A DUPONT PIONEER-RAL CSAK NYERHET!

Válaszoljon helyesen a lenti kérdésre, és megnyerheti a képen látható DuPont Pioneer lézermutatós KEYNOTE tollat, érintőképernyős véggel és LED lámpával.

Gratulálunk előző havi nyertesünknek: Nagy Csaba- Dévaványa