2017. május

Kelési tapasztalatok

 

Pioneer hibridek helytállása a kedvezőtlen kelési feltételek között

A optimális vetésideje április 10. és május 10. közé esik a klasszikus tanulmányok szerint. Az időjárás egyre szélsőségesebb jelenségei miatt, évek óta próbáljuk újragondolni ezt a régi tendenciát, előnybe hozni a korai vetést modern, korán vethető, erős, korai fejlődési eréllyel rendelkező hibridekkel.

Idén az áprilisi időjárás azonban megnehezítette az elvetett növények kezdeti fejlődését.  Az optimális vetésidőszak közepén rendkívüli lehűlés, esetenként fagy következett be, ami az ültetvényekben jelentős kárt okozott, valamint nagymértékben hátráltatta a növény korai fejlődését.

Az alábbi OMSZ által közölt grafikonon (1. ábrán) láthatjuk az áprilisi középhőmérséklet sok évi átlaghoz viszonyított alakulását.

1.abra

1. ábra

Érdemes visszagondolni, hogy március utolsó napjaiban optimális  volt a talajhőmérséklet a vetéshez. Számottevő csapadék sem a téli, sem a koratavaszi hónapokban nem volt. Továbbá a talaj vészesen csökkenő nedvességtartalma a gazdákat a korai vetés irányába terelte. Csongrád megye gazdaságaiban – március végétőláprilis első dekádjáig- a kukorica területek 40-45%-án elvégezték a vetést, valamint jelentős napraforgó területet is bevetettek. Ezeken a területeken általános kép, hogy a vetések kifogástalanul kikeltek, kelési problémák nem voltak, viszont a kelések utáni korai fejlődési erélyt erősen gátolta az április közepétől beálló drasztikus lehűlés.

A hónap közepéig a záporok, zivatarok helyi jellegétől függően további jelentős területeken történt meg a tavaszi növények vetése, ami elérte a vetésterület 70-75%-át.  Ezt követően tapasztalt  extrém lehűlés, a már kikelt, de még a földbe vettet és részben már csírázó növényeket is szélsőséges feltételek elé állította.

2.abra

2. ábra

 A hódmezővásárhelyi adatok (2. ábra) alapján elmondható, hogy áprilisban csak 21 napon keresztül volt a talajhőmérséklet az optimális, 10 °C fölötti zónában, viszont 5 egymást követő napon, kimondottan kedvezőtlen 8 °C alá hűlt a talajhőmérséklet, egészen április 21-én mért, 5,4oC drasztikus minimumig. Az április 19-én érkező csapadékzóna (Csongrád megyében 25 mm eső, északi területen hó) az elmaradt vetések bevégzését a hónap utolsó napjaira, illetve május első dekádjára tolta ki.

A hideg környezetben megnő a csírázás, kelés, korai fejlődés ideje, így a fiatal növény sokkal tovább van kitéve minden károsító faktornak: csírázást rontó gombák, talajlakó kártevők, barkó.

A kísérleteink felvételezése azt mutatja, hogy az Pioneer Optimum® AQUAmax® hibridjeink a kelés és korai fejlődés tekintetében jól szerepeltek az idei extrém viszonyok között is.

 

Nézzük, milyen további gondokkal találkozhatunk a vontatott kelés melléhatásaként!

Kollégáimmal összegyűjtöttünk az ország déli régiójában néhány gyakori problémát, ami főleg a kelés során vagy a kelés utána vált láthatóvá.

Hiányos kelés, elfeküdt, nem csírázott mag.

Ne felejtsük el, kukoricánál 90%, napraforgónál 85% az MSZ csírázási minimum érték bármilyen időjárás esetén.

Válassza a jövőben a Pioneer Prémium ajánlatát! Itt nemcsak meleg csíra értékben kiemelkedő, hanem a Pioneer PST (Pioneer Stressz Teszt) alá vetett hideg körülmények között is tesztelt vetőmag tételekkel gazdálkodhat.

Drótféreg kár az előző évekhez képest megemelkedett.

Elsősorban a gabona után vetett napraforgó kultúrákban jelentős, akár táblaszintű kár is jelentkezett. Hiányos kelésnél  érdemes a „probléma mélyére ásni”, legtöbb esetben ez rontja a kelés minőségét.

Extrém módon nőt idén a fácánkár a kukoricában.

A kárt tetten érve a hiányzó növény helyén egy kis krátert találunk, amit aztán a következő nagyobb szél vagy eső eltüntet.

 

Ne feledkezzünk meg a gyomokról sem, mert ebben a szélsőséges tavaszban néhány különleges jelenség tapasztalható.

Elsősorban a napraforgó területeken okoz gondot a kétszikű, netán évelő kétszikű gyomok sokkal agresszívabb megjelenése. Elsősorban az acat, ami száraz, hűvös tavaszokon tőből lehagyja a lassan fejlődő napraforgót a versenyfutásban.

Ebben az évben különös figyelemmel alkalmazzuk a Dupont™ ExpressSun® technológiát az évelő kétszikű gyomok esetén. Az acat elleni hatékonysága egyedülálló! Ne felejtsük el, hogy van lehetőség az Express osztott kijuttatására a később kelő gyomok ellen is!

 

Makhajda János
Pioneer agronómus

Dél-Csongrád megye
30/5739-833
makhajda.janos@vetomag.info

https://www.pioneer.com/web/site/hungary/my_local_team/

A kukorica korai vegetatív stádiumai

Korai vegetatív stádiumok (V1-V5)

Ebben az időszakban minimális a szár (szárköz) megnyúlása, ami bizonyos mértékben függ a talajhőmérséklettől. A V5 stádium előtt a tenyészőcsúcs a talajfelszín alatt van, és minden levél és csőkezdemény formájában van jelen (1. ábra).

1. ábra V3 szakaszban lévő növény preparált nézete

1. ábra V3 szakaszban lévő növény preparált nézete

Egy hajtás indul ki minden szárcsomónál (az egyes levelek hónalja) az első levéltől kezdve (a talajszint alatt) egészen a 13. levélig (a talajszint felett). A talajszint feletti nóduszokból kiinduló hajtások reproduktív szövetekké (kukoricacső), a talajszint alatt fejlődő hajtások pedig vegetatív szövetekké (szár vagy fattyúhajtások) differenciálódhatnak. Az állandó gyökerek a felszín alatt öt csomóval, talajszinten és esetlegesen a felszín felett egy vagy több csomóval fejlődnek ki. A talajszint feletti gyökereket gyakran „támasztó” gyökereknek is hívják. Ezek a szár támasztására, illetve a talajba hatolva a víz és tápanyagok felszívására szolgálhatnak  (2. ábra). Előfordulhat, hogy a legfelsőbb gyökerek nem érik el a talajt, mivel a növény növekedése abbamarad, amikor a vegetatív fejlődésből a reproduktív fejlődésbe vált. Az ebben a stádiumban tapasztalható fejlődés genetika és környezetfüggő.

chrome_2017-05-22_15-09-49

2. ábra: A támasztó gyökerek fejlődése

chrome_2017-05-22_15-14-16

3. ábra: Kukorica-csíranövény fejlődése a csírázástól a V2 stádiumig

 

Középkorai vegetatív stádiumok (V6-V11)

 4. ábra V6 stádiumban lévő növény preparált nézete, amely a tenyészőcsúcs és a talajfelület, illetve a fejlődő csőkezdemények egymáshoz viszonyított elhelyezkedését mutatja

4. ábra V6 stádiumban lévő növény preparált nézete, amely a tenyészőcsúcs és a talajfelület, illetve a fejlődő csőkezdemények egymáshoz viszonyított elhelyezkedését mutatja

DE stádiumokban a szárköz igen gyors megnyúláson megy át. A tenyészőcsúcs a V6 stádium környékén kerül a talajfelszín fölé, és a növény ekkortól már érzékeny a környezeti vagy mechanikai sérülésekre, amelyek károsíthatják a tenyészőcsúcsot (4. ábra).

5. ábra A kukoricaszár alsó részének hosszirányú metszete, amely a nóduszok fejlődését, a szárközök megnyúlását és a nodális gyökérzet elhelyezkedését mutatja

5. ábra A kukoricaszár alsó részének hosszirányú metszete, amely a nóduszok fejlődését, a szárközök megnyúlását és a nodális gyökérzet elhelyezkedését mutatja

E gyors növekedés eredményeképpen előfordulhat, hogy az alsó három vagy négy levél (köztük az első igazi levél is) leválik a szárról és elbomlik. Ebben az esetben a vegetatív stádium meghatározása más módszerrel történik. A fejlődési szakasz azonosításának egyik módja a kukoricanövény kiásása és a szár hosszanti felvágása. A megnyúlás a kezdeti növekedés során minimális; az elsőtől a negyedikig a szárcsomók szorosan össze vannak tömörülve, szártagok nem láthatók. Az első észrevehető szártag jellemzően a negyedik és ötödik nódusz között helyezkedik el, és körülbelül 0,6 cm hosszúságú. A vegetatív stádium meghatározásához azonosítani kell az ötödik nódusznál csatlakozó levelet, és meg kell számolni az e fölött található, nyelvecskével rendelkező leveleket (5. ábra).

6. ábra A szár felső része a már látható címerrel – V7 stádium

6. ábra A szár felső része a már látható címerrel – V7 stádium

Egy másik módszer a növény stádiumának meghatározására a hatodik levél azonosítása. Keressük meg a talajfelszínnél található nóduszt, és ha a talajt nem bolygatták (nem volt talajművelés), akkor ez jellemzően a hatodik nódusz lesz. A vegetatív stádium meghatározásához azonosítsuk a hatodik nóduszhoz csatlakozó levelet (6. levél), és számoljuk meg az ezt követő, nyelvecskével rendelkező leveleket. Az Egyesült Államok középső kukoricatermesztő övezetében a szemsorok száma körülbelül a V7 stádiumban alakul ki a csőkezdeményen (4. ábra) a szár, valamint a címer láthatóvá válásakor (6. ábra). Az északabbra eső szélességi fokokon termesztett hibridek esetében ez korábban, a trópusi hibridek esetében pedig később következik be. A sejtosztódás miatt mindig páros számú sor lesz a kukoricacsövön. A középkései érésű hibridek átlagosan 14, 16 vagy 18 szemsorral rendelkeznek, de ez a szám kevesebb vagy több is lehet. Az alacsonyabb sorszám többnyire a korai érésű hibridekre jellemző. A sorok abszolút száma nagy mértékben függ a hibrid genetikai adottságaitól, és gyakran egy adott helyen termesztett hibridekre jellemző. Az ezekben a stádiumokban előforduló anyagcsere-stresszhatások, mint például az egyes gyomirtók permetezése, csökkentheti a létrejövő szemsorok számát.

Késői vegatatív stádiumok (V12-VT)

A kukoricacső hosszát (a soronkénti szemszámot) a címerhányás előtti utolsó pár hét határozza meg. Noha az ebben az időszakban bekövetkező stresszhatások csökkenthetik az egyes sorokban képződő szemek számát, a végleges szemszám a megporzás alatt és után dől el.

7. ábra V12 stádiumban lévő növény preparált nézete

7. ábra V12 stádiumban lévő növény preparált nézete

 

Bemutatkozik az új promóterünk- Zrínyi Péter

 

Zrínyizrinyi_peter Péter vagyok, 43 éves. Szabadszálláson születtem, ott is nőttem fel. Mintegy tíz éve költöztem Kecskemétre, ahol jelenleg is lakom.

A ceglédi Mezőgazdasági Technikumban végeztem középiskolai tanulmányaimat, innen egyenes út vezetett a Debreceni Agrártudományi Egyetemre, ahol agrármérnökként végeztem.

Tanulmányaim mellett jelentős szerepet vállaltam az otthoni gazdálkodásból. Szüleimmel gyerekkorom óta foglalkoztunk mezőgazdasági termeléssel, főként növénytermesztéssel. Így a mezőgazdaság szeretetét követve természetes volt, hogy én is ezt a pályát választom.

Az egyetem után a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságán kezdtem pályafutásom, ahol a Gazdálkodási osztály vezetője lettem. Ezt követően a Bács-Kiskun megyei, volt MGSZH Növény-és Talajvédelmi Igazgatóságán dolgoztam, majd Magyarország két meghatározó mezőgazdasági kereskedő cégnél voltam területi képviselő összesen 6 évig Pest megye déli és Bács-Kiskun megye nyugati részén. Az ott eltöltött idő alatt nagyon sok hasznos tapasztalattal gyarapodtam.

2017 júliusától a Pioneer Hi-Bred csapatának tagjaként, Bács-Kiskun megyében, a középső, keleti területeken dolgozom.

Bízom benne, hogy több éves szakmai tapasztalatommal tudom segíteni a térségben gazdálkodó partnereinket, és öregbíteni Magyarország piacvezető vetőmag előállító és értékesítő cég hírnevét.

PX113 és PR44DO6

PX113 Az eddigi legnagyobb termőképességű MAXIMUS® hibrid

Minden repce termelőnek fokozottan ajánljuk a figyelmébe a PX113-at, mert agronómiai tulajdonságokban és termőképességben határozott előrelépés a Pioneer MAXIMUS® hibridek sorában!

 

px113

 

“Dél-Fejér megye utolsó déli nagyközsége Előszállás térségében működik gazdaságunk. Ez területileg 800 hektárt tesz ki. Ebből évről évre kb. 130-140 ha az őszi káposztarepce tábláink összessége. A féltörpe repce – mint nemesítési innováció – hírnevét nálunk a 2013-ban vetett PR45D03 Pioneer MAXIMUS® repcehibrid eredményei maximálisan igazolták. Jelenleg, a méltó utódot, a PX113 Pioneer MAXIMUS® repcehibridet termesztjük. A PX113 hibrid jelentőségét az alacsonyabb habitus okozta agronómiai előnyökön felül, az elágazások nagyobb volumene és ezáltal a nagyobb becősűrűség hozta meg, ami az alapja a Magasabb termésnek. Ez a nemesítési irány a PIONEER-tól rendkívül meggyőző és hatásos lépést jelentett. Ígéretes termés mutatkozik a hibriden, érdeklődve várjuk a terméseredményeit.”

rabiferenc_

RABI FERENC
RABI-SIMON Kft.
Előszállás

 

“Dél-Békés megyében, jó termőhelyi viszonyok között gazdálkodom Kétegyházán. A vetésforgómban a repce ötödik éve szerepel. Évről évre egyre fontosabb számomra mert nagyon igényes növényről van szó ” együtt kell élni vele “. Kezdettől fogva Pioneer MAXIMUS® repcehibrideket termelem. Már az első években extra jövedelmet biztosítottak. Fontos volt számomra az alacsony növénymagasság és a kiváló állóképesség. Több mint két évtizedes, nagyszerű kapcsolatban vagyok a Pioneer – ral és Duba Péter területi agronómussal, így mindig első kézből jutok információkhoz a legjobb hibridekről. 2016-ban a PX113 – as hibriddel, 4,69 t/ha termést értem el. Ennek a meggyőző eredménynek hatására, idén szintén ezt a hibridet termelem közel 40 ha – on. Robusztus növényfelépítés és kitűnő télállóság jellemzi. A közel mínusz 20°C-os hideget is károsodás nélkül elviselte. Tapasztalataim szerint, a hibrid olajtartalma is előrelépés a Pioneer MAXIMUS® hibridek között. A hibrid választás jó döntés volt, melyet a mellékelt képek is jól bizonyítanak. Várakozással tekintek a betakarítás elé.”

DSC_0855

LEMPERT LÁSZLÓ
Családi gazdálkodó
Kétegyháza

 

 

PR44D06 A megbízható

Azoknak ajánljuk a figyelmébe, akiknek fontosak a jó kórtani tulajdonságok, a magas termőképesség, a megbízhatóság és a korai betakaríthatóság.

“240 hektáros családi gazdaságunk a Bács-Kiskun megyei Mélykút község határában van. Minden évben 100 hektár repcét termesztünk. Ez a Pioneer MAXIMUS® repcehibrid az egyik legnagyobb teljesítményre képes a féltörpe portfólióban. Korai vethetőségével, őszi elterülő habitusából adódó kiváló télállóságával és a betegségekkel szemben tanúsított ellenállóképességével emelkedik ki versenytársai közül. E tulajdonságok és az ezekhez társuló kb. 4,2 t/ha terméseredmény meggyőzött arról, hogy a PR44D06-os számunkra a legjobb választás.”

szucs_

SZŰCS RÓBERT
Magántermelő
Mélykút

 

 

Receptkatalógus 2017

chrome_2017-05-25_11-42-33

Repcekatalógus 2017

Tovább a katalógus megtekintéséhez

 
 
 

A DUPONT PIONEER-RAL CSAK NYERHET!

Válaszoljon helyesen a lenti kérdésre, és megnyerheti a képen látható DuPont Pioneer lézermutatós KEYNOTE tollat, érintőképernyős véggel és LED lámpával.

Gratulálunk előző havi nyertesünknek: Havrán Viktor, Szarvas