Tradícionális családi gazdálkodás a Jászságban
Beszélgetés Lantos Gergellyel, családi gazdálkodóval.
Mielőtt arról érdeklődnék, hogy nálatok a határban a kukorica és a napraforgó milyen képet mutat, kérlek, mutasd be röviden a gazdaságotokat.
A szántóterületünk 270 hektár, az idei évben az őszi búza 90, a repce 45, a napraforgó 60, a kukorica 45, míg a lucerna 30 hektáron van. A gyepterület 40 hektár, az erdő 130 hektár. Ez akácos és nyár. Az előzőeken kívül a juhállományunk összesen 400 egyedet számlál. Jelentős még a mezőgazdasági gépi bérmunka szolgáltatásunk is. Tradicionális családi gazdálkodók vagyunk, már a nagyszülők is saját mezőgazdasági tevékenységet végeztek.
A tanyánk és a földjeink a Jászság nyugati részén, zömmel a porteleki és jászboldogházi határban találhatóak. Földjeink 70 %-a középkötött, csernozjom talaj, míg 30 %-a homok, illetve kötött réti talaj.
A Pioneer kukorica és napraforgó kísérleteteket a napokban bejárva nagy örömmel tapasztaltam, hogy sikeres volt a kelés, így kiváló a tőszám, illetve az állomány nagyon homogén. Milyen képet mutat a határban a többi kukorica és napraforgó táblátok?
A vetéseket az idén a nagyon késői kitavaszodás miatt április közepe előtt egy-két nappal tudtuk kezdeni. A vetések után kevés csapadékban volt részünk, ez a csapadékszegény időszak folytatódott májusban is. Május közepe körül volt egy komolyabb, körülbelül 20 mm-es esőnk. Ezt leszámítva csak egy-két jelentéktelen helyi zápor, zivatar volt a térségben, ezek is kis területre korlátozódva. Most, június közepén a napokban csapadékosra fordult időben eddig 15-20 mm-t kaptunk. Az eddigi viszonylag kevés csapadék ellenére is a kukorica és napraforgó fejlettsége jelenleg kielégítő képet mutat, nagyon szépen fejlődnek a növények.
Igen, nagyon ígéretes a Pioneer napraforgó kísérletet tartalmazó táblátok is, emiatt kértelek arra, hogy a bemutatkozó fénykép ott készüljön. A térséget járva viszont sajnos sok helyen tapasztalom, hogy meglehetősen vagy nagyon rosszak, foghíjasak a kelések és a nem egyidőben történt kelések miatt igen heterogének a kukorica és napraforgó állományok. Mit teszel annak érdekében, hogy ilyen lehetőleg ne történjen meg?
A napraforgó és a kukorica termesztés technológiájának egyik legfontosabb eleme a vetés, mert az itt elkövetett hibák agrotechnikai beavatkozással már nem kompenzálhatóak. Nagyon lényeges a megfelelő magágy, vetésmélység és a vetésidő helyes megválasztása és a pontos vetés.
Tizedik éve járom a határt szerte a dél-hevesi és jászsági részen, azt tapasztalom, hogy nagyon gyakori az olyan száraz tavasz, hogy a vetések után hetekig nincs annyi eső, hogy a magokat a magágyban elérje. Emlékeim szerint ezt a negatív rekordot a 2009-es év tartja, amikor az előbb említett térségben több helyen a május utolsó napján hullott eső után kezdtek el csírázni az áprilisban elvetett, addig száraz földben lévő magok és soroltak ki a még életképes magok június 10-e körül.
Igen, ez a térség statisztikailag is az ország legszárazabb része, különösen kevés a csapadék a tavaszi-nyári időszakban. Mi a szántást négy éve teljesen elhagytuk. Tárcsa és eke helyett nehéz kultivátor és lazítás van minden évben. Mivel nincs szántás így tavasszal jobb aprómorzsás magágyat lehet elérni kevesebb menetszámmal és kevesebb talajmozgatással – legtöbbször egy menetben kész a magágy. Így a talajnedvesség is jobban megmarad az elvetett magok számára. Ez utóbbi nagyon fontos, mert több évben is csak a megőrzött talajnedvességgel lehetett egyöntetű, jó kelést elérni. Vetés kezdetekor mindig ellenőrizzük, hogy a még nedves-nyirkos talajrészbe kerüljenek a vetőmagok.
A robosztus, erőteljes és egészséges kukorica és napraforgó tábláidat látva jól gondolom, hogy a megfelelő talajmunkákon túl mással is kedvezel a növényeknek?
Így van, a műtrágyázást talajvizsgálat és ez alapján készített szaktanácsadás előzi meg. Ezek az eredmények gyakran mutatnak például cinkhiányt, amely a kukorica egyik legfontosabb mikroeleme. A műtrágyák közül előnyben részesítem a kálisót, MAP és DAP műtrágyákat, illetve a karbamidot és az utóbbi három évben a folyékony nitrogént. Ez utóbbinak a hasznosulása kevésbé függ a csapadéktól. Minden évben vannak zöldtrágya növények vetve. Hat növényből álló keveréket használok. Ha nem repce kerül a kalászos után, akkor mindig vetek takarónövényt. A napraforgót gombaölőszeres kezelésekkel és lombtrágyázással igyekszünk egészségesen tartani. A gyomirtásokat is mindig a megfelelő időben végezzük el azért, hogy a kultúrnövények fejlődése az elejétől kezdve töretlen legyen.
Jól tudom, hogy évek óta teljes egészében a P64LE25-ös napraforgó hibridünkkel dolgoztok, az idén pedig a kukorica hibridetek 100%-ban PR37N01?
Igaz, ennek nagyon egyszerű az oka. A fenti két hibrid minden évjáratban, minden termőhelyen átlag feletti terméseket produkált, meg voltunk velük elégedve. A termésmennyiségen túl sok más értékmérő tulajdonság is lényeges a hibridek választásakor és ezekben is a P64LE25 és PR37N01 nagyon jónak számít. Természetesen figyeljük az új hibrideket is, ezt segíti a gazdaságunkban már több éve elvetésre kerülő Pioneer kukorica és napraforgó kísérletsor. Ezek mellett más kísérleteket is beállítunk, például műtrágyázási kísérletet, az ezekből származó eredmények a későbbiekben nagyon hasznosak számunkra.
Köszönöm szépen Gergő a beszélgetést, további sikeres gazdálkodást kívánok.
Stibor Norbert
Területi agronómus
Dél-Heves megye, Észak és Nyugat-JNSZ megye
06 30/ 3325-593
stibor.norbert@vetomag.eu
